Lisztérzékenység

Az egész életen át tartó intoleranciát a gluténnek (sikér) nevezett összetett fehérje okozza, melyet a búza-, árpa-, tönköly- durum- és a rozsliszt is tartalmaz. Az immunrendszer részvételével kialakuló folyamat, de nem jár IgE szint növekedéssel, és nem kísérik atópiás társuló betegségek.

Mi az allergia?
A lisztérzékenységet el kell különíteni az egyéb táplálék okozta allergiás megbetegedésektől. Fontos felismerni a lisztérzékenység és a gabonaallergia közti különbséget. Gabonaallergia esetében mind a felismerésre, mind a kezelésre és a betegség kimenetelére vonatkozóan az összes többi táplálékallergiára vonatkozó elvek érvényesek.

Ételallergia
Lisztérzékenység esetében más a diagnózis módja, és a javasolt terápia egész életre szóló.

Leggyakrabban a kisdedkorban alakul ki, az elválasztás során a gluténtartalmú gabonaféléknek az étrendbe történő beiktatása során. Ritkán felnőttkorban jelentkezik először. A szervezetben ellenanyag termelődik az egyik saját fehérje, a szöveti transzglutamináz nevű enzim ellen (ezen enzim feladata a glutén lebontása). Az elfogyasztott glutén lebontódik egy gliadin nevű peptiddé. A reakciót ez az enzim-peptid komplex váltja ki az arra hajlamos egyének szervezetében.

A lisztérzékenységre való hajlamnak genetikai háttere van, emiatt a betegség örökölhető.

• krónikus hasmenés, halvány színű és zsírfényű emésztetlen széklet, ritkán székrekedés, hasi fájdalom
• felfúvódás, fokozott bélgáztermelődés
• a bélfal nyálkahártyájában lévő bélbolyhok tönkremennek, emiatt a tápanyagok nem tudnak rendesen felszívódni

A tünetek általában a gabona étrendbe iktatását követően 6-12 hónappal kezdődnek, rendszerint fokozatosan alakulnak ki. A betegség hevessége és a tünetek kialakulásának időpontja különböző lehet, ami összefügg azzal, hogy a glutén mikor került az étrendbe, és befolyásolja a glutén fogyasztott napi mennyisége is.

A csecsemőknél fejlődési rendellenességet, súlygyarapodási és növekedési zavart, felnőtteknél fogyást, gyengeséget, fejfájást, hajhullást, bőrkiütést, csontritkulást, vashiányt okoz, nőknél menstruációs zavarok és meddőség is felléphet. Előfordulhat az is, hogy az alacsony növés, a vashiányos vérszegénység, a fogzománc hibás fejlődése vagy a pubertás késése az egyetlen tünet.

A kezeletlen lisztérzékenység következményei
A sérült bélnyálkahártya a vasat és vitaminokat alig képes felszívni. A táplálékban lévő allergéneket viszont átengedi. Ez étel-intoleranciát idézhet elő (pl. szójaérzékenység alakulhat ki, és mivel sok szóját használnak a gluténmentes élelmiszerekben, ez további nehézséget jelent). A bélkárosodás további következménye lehet a laktóz-intolerancia.
A kezeletlen lisztérzékenység növeli a bélfalban a rosszindulatú nyirokdaganat (limfóma) kockázatát. A lisztérzékenység megjelenése előtt és után is kialakulhat a cukorbetegség.
Lisztérzékenység esetén megnő egy bőrbetegség, a dermatitis herpetiformis kockázata (előfordulása a lisztérzékenyek mintegy 5 százalékánál). Ennek tünetei: szimmetrikusan eloszló erősen viszkető kiütés (váll, ülep, fejbőr, térd, könyök) néha apró hólyagokkal, bélnyálkahártya károsodása, esetenként hasmenés. A lisztérzékeny betegek, ha nem tartják a szigorú gluténmentes étrendet, fogékonyabbá válhatnak különféle pszichológiai problémára. Gyakoribb körükben a skizofrénia, mint az egészséges népesség körében.

Diagnózis
Egyetlen megbízható módja a glutén étrendből való kiiktatása előtti szövettani vizsgálat. A vérvizsgálat kevésbé megbízható eredményt ad. Az IgA endomysium ellenanyag és a szöveti transzglutamináz IgA-ellenanyag kimutatásával történik, és a vérszérumból végzett vizsgálatok pozitivitása erős gyanút támaszt a betegség fennállására.
A diagnózist a szövettani vizsgálat erősíti meg.

Kezelése
A lisztérzékeny betegeknek egész életük folyamán szigorúan be kell tartani a gluténmentes étrendet. A glutén távoltartásával a bél nyálkahártyája regenerálódik, a lisztérzékeny egyén egészséges életet élhet, a diétán kívül egyéb kezelésre nem szorul.

TILOS, mivel glutént tartalmaz:

búzaliszt, -pehely, -korpa, -dara, -csíra; búzakeményítő; rozsliszt, -pehely; tönkölyliszt; durumliszt; árpaliszt, -pehely, -gyöngy; maláta (csíráztatott árpa); vadrizs; búzasör; müzlikeverék; sör; whiskey; vodka; gin.
A zabliszt a legtöbb lisztérzékeny betegnél nem okoz problémát, de fogyasztása csak kis mennyiségben ajánlott. A biztonság kedvéért ne fogyasszuk.

Nyomokban glutént tartalmazhat:

ételsűrítő; stabilizátor; karamell; citromsav; dextrin; mono- és diglicerid; maláta; maltodextrin; maltóz; növényi sűrítőanyag; rizstej; szójaital; szójaszósz; miszo; rokfort sajt; sütőpor; instant kakaó és kávé; levespor; mártáspor; mustár; ketchup; nápolyi; keksz; fogyókúrás porok.

Nem tartalmaz glutént:

kukoricaliszt, -pehely, -dara, rizsliszt; burgonyaliszt; tápiókaliszt; kölesliszt; hajdinaliszt; szójaliszt; sárgaborsóliszt; szentjánoskenyérmag-liszt; amarantliszt; guarmag-liszt.

Csak gluténmentes gyártósoron előállított terméket vegyünk (nézzük a feliratot a terméken).

Ajánlott kenyérsütő géppel vagy sütőben saját kezűleg otthon elkészíteni a lisztérzékeny beteg kenyerét és süteményeit, így biztosak lehetünk abban, hogy bizonyosan gluténmentes táplálékot vesz magához.