Szabad-e mákot termelni az EU-csatlakozás után?

Nem megalapozottak azok a félelmek, amelyek szerint az étkezési mák hazai termelési feltételei az Európai Unióhoz való csatlakozást követően annyira megszigorodnak, hogy drasztikusan csökkenni fog a belföldi fogyasztás. Az ipari mák esetében sem lesz olyan várható korlátozás, amely miatt szükségszerűen visszaesne a termelés. Az EU-ban ugyanis nincs egységes szabályozás a máktermelést illetően, a tagállamok a termesztés feltételeit külön-külön, nemzeti szinten alakítják ki - Franciaországban például jelentős mennyiségű ipari mákot takarítanak be, amelyhez úgynevezett kábítószer üzemi engedély szükséges; Ausztriában nemzeti szintű szabályozás sem létezik, a mák teljesen szabadon termeszthető.

Magyarországon a mák termesztését jelenleg két rendelet szabályozza, nevezetesen a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről, valamint a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének engedélyezési eljárásainak szabályairól szóló együttes rendelet.

A közeljövőben - az EU csatlakozástól függetlenül - kerül módosításra a rendelet. Az elképzelések szerint bizonyos vetésterület fölött bejelentési kötelezettség terhelné a gazdákat, illetve a kereskedelmi célú termesztés esetén kötelezővé tenné a regisztrációt. Az eddigi gyakorlat szerint csak a mákszalma (a magoktól megfosztott gubó és a szár) betakarítás utáni elégetése vagy mákalkaloida-gyárnak való felajánlása volt a kikötés.